Discworld Noir

Légy üdvözölve, kedves olvasó, a Sötét Korong rejtelmes Világában!

Egy olyan világban, melyben állandó veszély és félelem az életed.

Egy olyanban, ahol talán azon sem lepődnél meg, ha magával a HALÁLLAL találkoznál...(persze lehet, hogy nem is  nagyon akarsz  megismerkedni vele :-)  De nem érsz rá velem tréfálkozni, hiszen épp’ brutális GYILKOSOD elől menekülsz, aki fáradhatatlanul lohol utánad... ki tudja lehet, hogy reggelente Madonnával edz a New Yorki Central Parkban. Sajnos nem sokáig tart ez a nyugodt kis elmélkedés, mert ebben a pillanatban üldöződ mellkason döf  és te arccal a földre zuhansz, bele saját vértócsádba. No de annyi baj legyen - az életben adódhatnak apróbb balesetek - legalább megtudjuk ki voltál addig, amíg nem ébredtél fel...HALVA.

Act  I.

Amint azt a sírfeliratom is mutatja a nevem Lewton, és magándetektívként keresem a kenyérre valót...(előfordulhat persze, hogy inkább a mostanra már tetemesre nőtt kocsmai számlára valót.)

Egy héttel ezelőtt, egy hideg, szektóberi napon kezdődött a történetem, mikoris egy ébenfekete hajú, dagadó keblű szépség nyitott be az irodámba, és közölte velem, hogy szüksége van a szolgálataimra - sajnos nem AZOKRA a szolgálataimra - és a szokásos ár kétszeresét fizeti nekem. Megbízómat egyébként Carlottának hívták. Egy Mundy nevű férfiút kellett felkutatnom itt, Ankh-Morporkban. Csak annyit tudtam meg, hogy az úr mostanáig Tsortban tartózkodott - ha minden igaz -, és a fekete szépasszony szeretője volt. Kiderült, hogy a férj évekkel ezelőtt elhalálozott, és ezért nem gyanakodott soha Mundy-ra. Carlotta azt javasolta, hogy először a kikötőben nézzek szét, hiszen Mundy nemrég érkezett a Milka nevű hajóval.

1. helyszín: The Wharf  ( Kikötő)

Miután megérkeztem a kikötőbe, megpillantottam a fedélzeten egy terjedelmes, hordóhasú figurát, Mr. Scoplett-et. Ő volt a Milka másodtisztje, akivel mindjárt beszédbe is elegyedtem. Mundy-val kapcsolatban elmondta, hogy előttem már egy törpe is érdeklődött utána, de nem tudta megmondani hogy kicsoda. Ezután kérdezősködtem a Milka utasai felől - mire Mr. Scoplett elkotyogta, hogy a legutóbbi útjuk során volt két furcsa utasuk is a hajón. Kiderült még az is, hogy  Jenkins Kapitány (a Milka kapitánya) épp’ most issza le magát a sárga földig a Café Ankh-ban, és a további kérdéseimmel hozzá kell fordulnom.

2. helyszín: Café Ankh

Megérkeztem a Café Ankh-ba, ahol a Korong legjobb (vámpír)zongoristája - Samael - szolgáltatja a hangulatos háttérzenét. Mikor mit sem sejtve benyitottam, odabent Samael pont azt a szomorú dalt játszotta, ami hőn szeretett kedvesemet  jutatta eszembe - így felszólítottam őt, hogy tüstént fejezze be.

Megpillantottam Jenkins Kapitányt az egyik félreeső “sarokban”, úgyhogy gyorsan leültem az asztalához.  Beszélgetésünk során kiderült, hogy a  hajón szállított két furcsa utas közül az egyik férfi volt, a másik nő, ezenkívül Ecalponban vették  fel őket néhány héttel ezelőtt. A kapitány szerint valami határozottan idegen volt a férfiban, de nem tudta megmondani, hogy micsoda. Mundy-ról csak annyit tudtam meg, hogy Tsortnál szállt fel a Milkára, és a kapitány hallotta egyszer amint azt mondta, találkozója lesz valakivel Ankh-Morporkban.

Miután elhagytam a kapitány asztalát, megpillantottam Nobbyt - korábbi munkahelyem; az Ankh-Morporkbeli rendőrség rendkívül ostoba tagját. Gondoltam a régi szép idők emlékére egy kicsit beszélgetek vele. Sajnos egyetlen használható információval sem lettem gazdagabb, de legalább kaptam egy ígéretet: amint visszatér az örsre, válaszol a kérdéseimre.

3. helyszín: A Café Ankhtól jobbra

Betértem a Café Ankh melletti kis mellékutcába, ahol egy gólem pakolt fel boroshordókat egy kocsira. Próbáltam valamiféle társalgást kezdeményezni, de be kellett látnom, hogy erre nem sok esélyem van, hiszen a Gólemek nem tudnak beszélni. De legalább a kocsin magányosan pihengető feszítővasat el tudtam emelni :-)

4. helyszín: Pseudopolis Yard ( Ankh-Morporki rendőrség)

Amikor meg akartam látogatni Nobbyt a kapitányságon, egy hatalmas - Malachite nevű - troll állta el az utamat. Követelte, hogy keressem meg elveszett barátnőjét, Thermát, akiről csak annyit tudott biztosan, hogy korábban az Octarine Parrotban énekelt. Többet nem akart, vagy nem tudott elárulni (tekintve, hogy nem volt kimondottan bőbeszédű). Ezután bementem az örsre, de Nobbytól semmi használhatót nem tudtam meg.

5. helyszín:  The Wharf

Kíváncsiságom jobban vonzott a Kikötőhöz, mint Ankh-Morpork egyik lecsúszott kis csehójába az Octarine  Parrotba. Így ismét elsétáltam a  Milkához, amit most éppen senki sem töltött fel ládákkal (a rakodómunkás feltehetőleg most dob be egy fröccsöt a közeli kocsmában). Így a pajszerrel gyorsan felfeszítettem az egyik szimpatikusnak tűnő ládát, és belebújtam. Nemsokára a munkás visszatért, engem pedig beemelt a hajó rakterébe. Itt a mocsok és a szemét szinte már megszólalt annyi volt belőlük. Ahogy tettem néhány lépést előre, kicsit jobbra nézve megpillantottam egy cédulát a vízben úszkálni. Azonnal felkaptam és eltettem, hátha még később hasznát veszem. Ezután felmentem a fedélzetre és onnan be az egyik utas kabinba  - volt egy olyan gyanúm, hogy ez a kabin Mundyé volt. Az alsó ágyat átkutatva, találtam egy  kartondarabkát, amelyen mindössze egy szám árválkodott (egyaránt olvashattam 6-osnak vagy 9-esnek).

6. helyszín: Pseudopolis Yard 

Nobby elmondja, hogy a furcsa utasok közül a nő most a Café Ankhban van, úgyhogy gyorsan a nyakam közé kaptam a lábamat és már indultam is.

7. helyszín: Café Ankh

Amint beléptem éreztem, hogy valami nincs rendben, hiszen Samael megint AZT a dalt játszotta. Már épp’ nyitottam is a számat, hogy megmondjam a véleményemet, de ekkor hirtelen megpillantottam ŐT. Több ezer Volt feszültség futott át a testemen, és úgy éreztem rögtön rám szakad az ég... ott ült előttem Ilsa. Pont olyan fiatalon és karcsún, mint amikor megismertem. Még mindig gyönyörű volt, és én mégis szerettem volna megütni, hogy legalább elképzelni tudja milyen fájdalmat okozott nekem amikor elhagyott. Leültem az asztalához, és egy jó darabig nem tudtam, hogy mit is mondjak.

Kezdetnek rákérdeztem a cédulára, amit a Milka rakterében találtam. Legnagyobb meglepetésemre Ilsa ki tudta olvasni - a kis cetlin az állt, hogy “ Pier 5”. Meg is kérdeztem, hogy a “szöveg” milyen nyelven íródott és ő honnan tud ilyesmit. Kiderült, hogy a férfit akivel együtt jött, Two Conkersnek hívják és az  Agatean Empire-ből való, a szöveg az ő nyelvén íródott. Ilsa tőle tanult meg “Agatean-ul”. Tehát ők voltak a Milka különös utasai...

8. helyszín:  Office (Az irodám)

Túl sok gondolat gyűlt össze a fejemben, ezért úgy éreztem, muszáj visszamennem egy kicsit az irodámba, hogy  nyugodtan végig gondoljam az eddig történteket.

Amint beléptem az ajtón,  feltűnt, hogy apró alak kotorászik buzgón a holmijaim között. Ez meglehetősen érzékenyen érintett, ezért megpróbáltam távozásra bírni. De Al Khalit nem olyan törpéből faragták, akit csak úgy ki lehetett dobni az ajtón, előtte még figyelmeztetett, hogy maradjak távol a Mundy ügytől... utána viszont könyörtelenül kihajítottam az utcára.

9. helyszín: Pier Five (raktár)

A raktár előtt vesztegelő őrszem meglehetősen cinikus megjegyzései arra késztettek, hogy csak a leglényegesebb dolgokra kérdezzek rá. Mikor leírtam neki Mundy külsejét, azonnal ráismert, és elmondta, hogy az említett férfiú megpróbált betörni a raktárba előző este, de ő elijesztette. Sajnos azt nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen rakománya volt a Milkának.

10. helyszín: Pseudopolis Yard

A kapitányságon újabb információval gazdagodtam, miszerint “Mount” Malachite rablásban vett részt. Bűnrészesség vádjával sittre is vágták, de megszökött. Ezen információk hatására már komolyan érdekelni kezdett a Therma-ügy, így következő utam az Octarine Parrotba vezetett.

helyszín: Octarine Parrot

Az Octarine Parrot pontosan az volt, aminek látszott: züllött és mocskos kocsma, tele bizalomgerjesztő figurákkal. Még az egészen hangulatosnak mondható zene sem tudta elterelni a figyelmemet a patkányokról, amik az apróbb résekben húzódtak. Ebben a pillanatban, a bájosnak cseppet sem nevezhető énekesnő kivágja a magas C-t majd hirtelen köhögés roham szakítja félbe műsorszámát... A bárpultnál mindjárt ott volt a félelf csapos akiből csak úgy áradt a szívélyesség. Nem is próbálkoztam vele sokáig, inkább a troll énekesnőt (Sapphire-t) faggattam Therma-ról és Malachite-ról. Megtudtam, hogy Therma már meghalt. Állítólag táncpróba közben kirúgta a háza legfőbb tartóoszlopát, és a ház ráomlott. (Azóta nem gyakorol Sapphire a fellépések előtt :-)) A hölgyike még annyit elárult, hogy Thermát  Madame Lodestone néven temették el valahol. Amikor Malachite-ról kérdeztem, elmondta, hogy a nagydarab troll  most épp’ Rhodan szobrászműhelyében dolgozik.

helyszín: Pseudopolis Yard

Ismét az örs felé vettem az irányt, ahol Nobby újabb érdekes információkkal egészítette ki a Therma-ügyet: elfecsegte, hogy Madame Lodestone-t a Selachii család kriptájában bocsátották örök nyugalomra…

helyszín: Selachii Mausoleum

A kriptában be kellett látnom: évekig is eltarthat, amíg megtalálom Madame Lodestone sírját, tekintve, hogy nem vagyok jártas a címer-, illetve származástanban. Más megoldás kellett!

14. helyszín: Office (Az irodám)

Visszatérve az irodámba, egy meghívót pillantottam meg az ajtó mellett (a földön heverve). Carlottát érdekelte az ügy menete, ezért egy kis teadélutánra invitált meg az Uberwald kastélyba. Úgy döntöttem, elfogadom...

15. helyszín:  Von Uberwald  Mansion (Uberwald kastély)

A Von Uberwald család egyike volt Ankh-Morpork legősibb, leggazdagabb és “legvéresebb” nemesi famíliáinak. Éppenséggel nem töltött el örömmel, hogy Carlotta is az Uberwald család tagja. Persze így már érthető volt, hogy miért ajánlott akkora összeget (az viszont nem, hogy EDDIG miért nem fizetett).

Ekkor kénytelen voltam megszakítani ezt a kis “belső - monológot”, mert kinyílt az ajtó és az inas gyorsan betessékelt. Miután megmutattam a komornyiknak a Carlotta-féle meghívót, elment, hogy bejelentse érkezésemet. Miközben Carlottára vártam, úgy döntöttem, hogy egy kicsit körülnézek. A bejárati ajtó felett érdekes festményre lettem figyelmes. Közelebbről vizsgálgatva a képen látható hölgyet, megdöbbentem mennyire hasonlít Carlottára. Mire befejeztem a portré csodálatát, megbízóm már a hátam mögött állt. Elmeséltem neki, hogy ez idáig még nem sok mindent tudtam meg Mundy-ról, de keményen dolgozom, hogy minél előbb kézre kerítsem. Ugyanakkor megkértem segítsen megtalálnom Madame Lodestone (“Mágnes Asszony”) sírját a Selachii család kriptájában. Beleegyezett, mindössze át kellet még öltöznie.

Mialatt várakoztam, a komornyik tudatta velem, hogy a ház ura (a gróf) kíván velem pár szót váltani.

16. helyszín:  The Conservatory (a gróf speciálisan berendezett lakosztálya)

Mindössze annyit tudtam meg, hogy a gróf nagyon beteg, s még annál is magányosabb (és nem szívleli az ostoba kérdéseket). Tekintve, hogy nem nagyon bíztam Carlottában az öreg urat is megkérdeztem, nem vezetne-e körbe a Selachii család kriptájában. Rossz egészségi állapotára hivatkozva természetesen visszautasított, de bevallotta, hogy a mauzóleum kellemes emlékeket ébreszt benne: fiatal legényként gyakran randevúzott élőhalottakkal és vámpírokkal a kriptában.....hmmm, hiába ízlések és pofonok  >:-)

A beszélgetés végeztével visszatértem az előszobába, ahol Carlotta szűk (alakot jól kihozó) úti ruhában várt engem. Indulhattunk is a mauzóleumba! Már éppen kiléptem az ajtón, amikor eszembe jutott, hogy a komornyik esetleg tudhat érdekes pletykákat. Mikor a grófról kérdezősködtem, a komornyik elárulta, hogy a ház ura még rosszabbul van mióta a legjobb barátja pár nappal ezelőtt eltűnt... erre érdemes lesz visszatérni!

helyszín:  The Selachii Mausoleum

Carlotta segítségével hamar megtaláltam az énekesnő kőszarkofágját. Megpróbáltam leemelni a tetejét, de be kellett látnom: ehhez én túl gyenge vagyok. Gondoltam, talán Malachite tudna segíteni. Előtte viszont, vissza kellet mennem az Uberwald kastélyba...

Uberwald Mansion (Uberwald kastély)

A gróf elmesélte, hogy eltűnt barátja egyben a család sofőrje is volt. Reginnek hívták és a róla készült iconograph-ról kiderült, hogy törpe. Három nappal ezelőtt látták utoljára (amikor a Milka kikötött Ankh-Morporkban). Az öreg úr megkért engem, hogy keressem meg Regint.

19.helyszín:  Rhodan’s  workshop

Közöltem a rossz hírt Malachite-tal, és megmutattam neki hol nyugszik halott kedvese.

20. helyszín:  The Selachii Mausoleum

Malachite egyetlen könnyed mozdulattal eltávolította a szarkofág tetejét, mintha csak egy aprócska konzerv-doboz volna. A sírban viszont NEM Therma holtteste nyugodott...ezek szerint Sapphire hazudott nekem?

Mivel nem sikerült Thermát megtalálni, a bivalyerős troll további kutatásra ösztönzött. Cserébe - apró szívességként - elkértem tőle a csáklyáját.

Már csak a hulla átkutatása maradt hátra...  Mindössze egy dolgot találtam, de az legalább értékes volt: egy GYÉMÁNT fogat. Úgy döntöttem; megtartom (habár a Selachii klán biztos nem fog örülni neki :)).

21. helyszín:  Pier  Five  (raktár épület)

Az épület hátuljához érve megfigyeltem, hogy a tetőablak (skylight) kiválóan alkalmas a raktárba való bejutásra. A csáklya segítségével felmásztam a falon, majd a pajszerrel (crowbar) felfeszítettem a tetőablakot. Ezután már csak be kellett másznom. Odabent teljes sötétség uralkodott, csak a kívülről beszűrődő fények javítottak valamicskét a     “látási - viszonyokon”. Amint egy kicsit megfordultam és letekintettem a földre (jobbra tőlem) apró gyufás skatulyát pillantottam meg. Gyorsan felemeltem a földről, és a zsebembe csúsztattam. Valahogy megéreztem, hogy ez nem egy “közönséges” gyufásdoboz.

A raktár előtt alaposabban meg vizsgáltam “zsebeim” tartalmát, és kiderült, hogy a kis kartondarab (rajta egy számmal) tökéletesen illeszkedett a gyufás dobozhoz. A kettőn EGGYÜT egy cím volt olvasható: 9 Whalebone lane. Ez a cím egészen véletlenül megegyezett az  Octarine Parrotéval...

22. helyszín:  Octarine Parrot

Az  Octarine Parrotban mindjárt ki is faggattam a félelf csapost a gyufás doboz és Mundy közti összefüggésről. Először rákérdeztem a (gyufás doboz hátuljára írt) címre, majd Mundyra, és végül emlékeztettem a hazug ember és a sánta kutya esetére...:)  Ez hatott! Kiderült, hogy Mundy az emeleti szobák egyikében van.

23. helyszín: Mundy szobája

Benyitottam Mundy szobájába és már éppen szólni akartam volna hozzá...

Ám ekkor...

Leütöttek...

Act II.

1. helyszín:

Mundy szobája az Octarine Parrotban

Iszonyatos fájdalomra ébredtem ami szinte hasogatta a fejemet, úgy éreztem menten szétreped. De még saját gyötrelmemnél is elviselhetetlenebb látványt nyújtott Mundy: mindkét szeme ki volt nyomva, a teste vérben fürdött, lábai élettelenül és összekötözve nyugodtak. Persze az  Őrség már végzett a halottszemlével, és én voltam az első számú gyanúsítottjuk. Mivel csak közvetett bizonyítékokkal rendelkeztek, kénytelenek voltak ideiglenesen szabadlábra helyezni. Annyit még sikerült kihúznom Nobbyból, hogy egy külföldi orgyilkos szedi áldozatait Ankh-Morporkban. Az eddigi gyilkosságokban az volt a közös, hogy mindegyik rituális gyilkosság volt. A könyört nem ismerő halálosztó még a Kormányzó (Patrician) egyik tisztviselőjét sem kímélte.

A kihallgatás végeztével az Őrség elvonult, így én egyedül maradtam. Itt volt az ideje, hogy alaposan körülnézzek!

Megvizsgáltam a tetemet és a vérrel írt üzenetet a falon, de ezekből nem sokat tudtam meg. Hátra volt még a mennyezetről lelógó kötéldarabka megtekintése. Érdekes; Mundy lábait is ugyanezzel a kötéllel kötözték össze... hoppá, ezek szerint Mundy-t fejjel lefelé fellógatták volna? Ez annyit tesz, hogy az üzenetet is fejjel lefelé írta, vagyis az „Azile” szó másik jelentése: 3712V (a játék szerint erre csak később fogok rádöbbeni !) Ha viszont Mundy-t fejjel lefelé lógatva ölték meg, hogy heverhet a földön? Minden jel arra utal, hogy valaki elvágta a lábánál a kötelet, és a hullát a földre fektette. Valószínűleg az a „valaki” keresett nála valamit...  Gyanúm a félelf csaposra terelődött.

Az  Octarine Parrot bárpultja

Mankin eleinte mindent tagadott, de aztán rákérdeztem: miért hever Mundy hullája a földön ha egyszer fellógatták a lábánál fogva? Erre persze teljesen elsápadt, gyorsan bevallotta, hogy ő „vágta le” Mundy-t, (csakhogy tisztázódjon a helyzete) de többet nem mondott. Ekkor viszont rákérdeztem, hogy vajon nem kutatta-e át Mundy csizmáit merő véletlenségből? Szerencsétlen félelf már így is kész idegroncs volt, kitartó érveléseim hatására aztán végleg megtört. Átadott nekem egy különös érmét amit Mundy csizmájában talált.

Sapphire öltözője (a hirdetőtáblától jobbra)

Amikor betoppantam, Sapphire éppen egy nagy halom pénzt ölelgetett. Meglehetősen szokatlan - gondoltam - habár tudom, milyen furcsa hatással van bizonyos kreatúrákraJ a pénz birtoklása. A hölgy persze rossz néven vette, hogy kopogtatás nélkül tértem be hozzá, de ezzel nem sokat törődtem. Ha már így rajtakaptam zseton tologatás közben, mindjárt rá is kérdeztem, honnan szerezte azt a csinos kis összeget. Elmondása szerint - a pénzt - egy Saturnalia nevű kaszinóban nyerte. (Természetesen egy szavát sem hittem, de ettől függetlenül elhatároztam, hogy körülnézek a fent említett játékbarlangban.)

Az  Octarine Parrot bárpultja

Mankintől megtudtam: ha Sapphire nagyobb összeget nyert volna, már az egész város tudna róla. A félelf még azt is elfecsegte, hogy Sapphire-nek (nem sokkal ezelőtt) titkos találkája volt valakivel. Lehet, hogy a pénz is a találkáról származik.

2.  helyszín:

Saturnalia Casino

A játékbarlangba lépve régi ismerősökbe botlottam: Ilsa és barátja, Two Conkers, megbeszélt randevúra jöttek. Egy bizonyos Remora Selachiit kerestek. Csakhogy Remora bérgyilkos volt, és hamarosan meg is érkezett, hogy végezzen velük. Az utolsó pillanatban persze közbeléptem, így Ilsáéknak sikerült kereket oldaniuk. Legnagyobb meglepetésemre a következő percben megjelent Carlotta, és egyáltalán nem tetszett neki, hogy ismerek rajta kívül más nőt is. Ezzel nem sokat törődtem, de szívesen elmeséltem neki, hogy milyen bestiális módon kellet elhunynia szegény, megboldogult Mundy-nak :). Ha már úgyis egymásba botlottunk, megkérdeztem, hogy van-e alibije a gyilkosság időpontjára. Állítása szerint, akkor éppen a „Kis Istenek Templomában” imádkozott (ismerve Carlottát ez elég hihetetlennek tűnt).

Egy dologban viszont biztos voltam: abban a Templomban én is körülnézek!

Caroc Deck (a bejárattól jobbra lévő játékasztal)

Megismerkedtem egy Whirl nevű krupiéval. (Emlékezet-kihagyását, egy kisebb pénzösszeggel orvosoltam.) Kiderült, hogy Sapphire valóban gyakori vendég a Saturnaliában, de az örök vesztesek közé tartozik, úgyhogy ott biztosan nem nyerhette a pénzt. Szóba jött még Regin, aki mindig időben szállt ki a játékból, így sohasem veszített.

Összebarátkoztam a mellettem álldigáló, fancsali képű fickóval is, akit Warbnak hívtak és varázslóként ténykedett a Láthatatlan Egyetemen. Elmesélte milyen balszerencsés, és hogy az élete egy fabatkát sem ér. (Mellesleg említést tett arról is, hogy mágikus biztonsági rendszerek szakértőjeként keresi a kenyérre valót.)

3. helyszín: Octarine Parrot (Sapphire öltözője)

Szembesítettem a Troll hölgyikét az igazsággal: nem nyerhette a pénzt a kaszinóban, hisz’ mindenki tudja, hogy örökké csak veszített. Hosszú ideig tagadott, de végül bevallotta, hogy Thermával találkozott, és tőle kapta a pénzt. Rávettem, hogy szervezzen meg nekem egy találkozót Thermával. Ezután magára hagytam.

4. helyszín: The Wharf  (Kikötő)

Ismét összehozott a sors Mr. Scoplett-tel, amikor Regin felől érdeklődtem. A másodtiszt szerencsére emlékezett a törpe kocsisra, ezért elmondta, hogy aznap éjjel Regin nyaktörő iramban robogott a város szíve felé. Kiderült még az is, hogy Al Khali volt az, aki Mundy felől érdeklődött a Milka kikötésekor.

5. helyszín: Pseudopolis Yard

Az ámokfutóra még Nobby is emlékezett: kis híján elgázolta az egyik járőrét a Maudlin híd közelében.

6. helyszín: The Maudlin Bridge

A hídon csak keréknyomokat, az átszakított korláton pedig vörös textil-darabkát találtam. Biztos voltam benne, hogy a folyó mélyén lapul valami... Már csak egy jó hosszú kötél kellene a csáklyámhoz, hogy kihúzhassam azt a dolgot az Ankh-ból.

7. helyszín: The Wharf  (Kikötő)

A kikötőben talált kötelet ráerősítettem a csáklyámra, és már indultam is vissza a Maudlin hídra.

8. helyszín: The Maudlin Bridge

A csáklyám segítségével megpróbáltam a nagy, nehéz tárgyat kiemelni a vízből, de túl gyengének bizonyultam. Szükségem volt Malachite erejére...

9. helyszín: Rhodan’s Workshop

 Malachite-ot meggyőzöm: tartozik annyival, hogy segít nekem kihúzni azt a nehéz tárgyat a folyó mélyéből.      

10. helyszín: The Maudlin Bridge

A hatalmas Troll nekifeszült az emberpróbáló feladatnak, és mintha csak egy aprócska játékautó lenne, kikapta a vízből a gróf kocsiját - rajta Regin hullájával. A batár belsejében egy ezüstszínű dobozkát találtam, amit Malachite azon melegében ki is tépett a kezemből. Csak annyit árult el, hogy a dobozka bizonyság arra, hogy Therma még mindig él (mondjuk ezt eddig is tudtam).

Miután megint egy árva szó nélkül távozott, nem nagyon tudtam hányadán állok a Therma üggyel. De legalább átvizsgálhattam Regin holttestét. Az első dolog ami azonnal szembeötlött az Regin „haja” volt. Összehasonlítottam a gróftól kapott ikonográffal ahol MÉG kopasz volt...ekkor döbbentem rá, hogy Regin feje búbján paróka ékeskedik. Közelebbről megvizsgálva a parókát találtam egy picinyke kulcsot az aljához erősítve. Vajon mit nyithat?

11. helyszín: Office ( Iroda)

Visszatértem az irodámba, hogy megnézzem hagyott-e nekem valaki üzenetet. Csak Al Khalit találtam ott, egy mosolygós fejszécske társaságában. A fejsze ugyan nem köszönt, de az éle annál beszédesebb volt. Úgy gondoltam; jobb lesz ha nem akadékoskodom a Törpével és teszem amit mond. Egy bizonyos Jasper Horst nevű Troll kívánt velem - egy pár linzer és gőzölgő tea kíséretében - elbeszélgetni.

12. helyszín: Horst’s Quarters

Horst üzletet ajánl nekem: életben hagy, ha átadom neki az arany kardot. Ugyan a kardról eddig még nem is hallottam, de megígérem neki, hogy fontolóra veszem az ajánlatát.

13. helyszín: Saturnalia Casino

Carlottának elmesélem, hogy Horst rá akar venni, hogy adjam el NEKI az arany kardot. Mint kiderült gyönyörű megbízómnak is égető szüksége van rá. Végül is módosítottuk megállapodásunkat, amelyet egy szállítólevéllel és egy hosszú, forró csókkal pecsételtünk meg. Úgy éreztem, soha többé nem leszek ugyanaz az ember...

14. helyszín: Von Uberwald Mansion

Megviszem Regin halálhírét az idős grófnak. Ezzel sikerült végleg a halál ölelő karjaiba taszítanom az idős, magányos öregembert.

15. helyszín: Pier Five (raktár épület)

Az őr kikereste a szállítólevél segítségével, hogy hova szállítottak legutoljára. A nyomok ezúttal nem a széna térre, hanem kedvenc báromhoz (a Café Ankh-hoz) vezettek...

16. helyszín: Café Ankh

Öreg barátom Samael éppen szokásos pihenőjét tartotta, így szívesen tereferélt velem. Mikor megemlítettem neki, hogy egy kicsit bekukkantanék a borospincébe, rendelkezésemre bocsátotta a kulcsot.

A Café Ankh borospincéje

Itt újabb meglepetésekben lesz részem: itt találom Ilsát és Two Conkers-t. Szegény fiú megsérült, és most Ilsa ápolására szorul. Ilsa bevallja, hogy Two Conkers-zel már régóta házasok, már akkor azok voltak amikor engem megismert. Hát igen, „kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni” - és én még titokban abban reménykedtem, talán újra lehetne v