ECSTATICA II - A LEGENDA FOLYTATÓDIK

Kr.u. 931 - A középkori Anglia

A küldetés

 Több mint egy év telt el azóta, hogy bátor hősünk felszabadította az átok sújtotta kis falut, (Tirich-t), és megmentette a varázslatos szépségű ifjú lányt, Ecstaticát. A számtalan borzalom után - melyeket a sötétség erőivel való irtózatos küzdelemben éltek át - mindketten békességre, és szerelemre vágynak. Elindulnak hát hősünk ősi kastélyába, hogy szerelmüket beteljesítsék, és végleg maguk mögött hagyják a múlt nyomasztó árnyait.

Ahogy mind közelebb érnek az ősi várhoz, úgy nő hősünkben a vágy, hogy barátait ismét magához ölelhesse, és gyönyörű kedvesével nászukat megpecsételhessék a hitvesi ágyban.

 Amint feljebb és feljebb kúsznak a meredek úton - éles sziklákon keresztül -, egyre fojtogatóbban tör rájuk egy már majdnem elfeledett érzés, a félelem: az egyébként fenségesen szép skót-angol határvidéket most körös-körül halál és pusztulás lengi át, mindenütt emberi tetemek hevernek, az utat vér festi vörössé. Az út meg csak emelkedik, és a két szerelmes szívét mind jobban összeszorítja a mélységes rettegés. Mindketten láttak már hasonló borzalmat, és hosszú időbe telt, míg kitörölték az emlékét.

 Két napi járásra a kastélytól, hirtelen szörnyű vihar tör rájuk, a cseppek olyan súlyosak mint az ólom, és úgy égetnek mint a sav. Próbálnak elrejtőzni, de sehol sem találnak menedéket a rettenetes égiháború elől, erejük rohamosan apad és a kétségbeesés úrrá lesz lelkükön. Végül térdre hullanak, és megadják magukat a végzetnek…

 Ekkor azonban egy vékony fénynyaláb tűnik fel előttük, megcsillantva a remény utolsó sugarát. Követni kezdik, és nem sokára egy barlangban találják magukat. Erőtlenül a földre rogynak, majd átadják magukat a pihenésnek a még pislákoló tűz mellett.

 Az ifjú hirtelen egy kedves hangra lesz figyelmes: felül és látja, hogy egy papnő néz rá gyöngéden, a kékes lángok közül.

„Hallgass figyelmesen ifjú Lovag, mert nincs sok időm, hogy beszéljek.

Tanulmányai során a Boszorkánymester túl sok mindent tudott meg az Ősök Titkairól,

és gátlástalan hatalomszomja újabb titkok felfedésére ösztönözte. Hozzájutott az Ősök

Pecsétjéhez, mely felelős a világunkban uralkodó rendért és harmóniáért. Most minden

élő és élettelen kulcsa az ő kezében van. Pontosabban öt társa kezében: a pecsétet ugyanis

hétfelé törte és szétosztotta közöttük. Az egyes részek eredetileg megfelelő sorrendben

voltak összeillesztve, ők viszont azt tervezik, hogy a nyári napforduló idején, másfajta

kombináció szerint újraillesztik az Ősi Jelet és ezzel megidézik a Sötétség Urát.

Ha ez sikerül  nekik, mi örökre elvesztünk. Névtelen istenek szállják majd meg világunkat a  teremtményeikkel, és minden ami sátáni és kegyetlen, uralkodni fog felettünk. Rabszolgák leszünk csupán egy olyan világban, amely korábban a miénk volt, napunk végleg leáldozik.

Ezért te vagy az utolsó reményünk: szerezd meg a hét darabot, és illeszd őket újra, az eredeti

elrendezés szerint!

Ha elbuksz, veled bukik a világ is…Isten kísérjen hát utadon Lovag, járj szerencsével!”

Az utolsó szavak elhangzása után a mágikus tűz hanyatlani kezd, a papnő arca pedig szép lassan eltűnik. Odakint már hajnalodik, ideje hát felkelteni a még szunnyadó Ecstaticát, hogy aztán együtt indulhassunk életünk legfélelmetesebb és egyben legnagyobb kalandja felé.

A kaland

Kastélyunk előtt, váratlanul egy szárnyas lény ragadja el szépséges kedvesünket, majd egy másik jól fejbe kólint, amitől persze azonnal eszméletünket vesztjük, és ájultan zuhanunk a földre.

 Az igazi kaland a kalodánál kezdődik. Amint magunkhoz térünk és hatástalanítjuk a két csúf zöld szörnyeteget, vegyük az irányt a Kézművesek Céhe felé (Craftsman’s Guild), ami a kalodával szemközt található. Ide belépve újabb vérszomjas szörnyekkel találkozhatunk, de miután kiütéssel győztünk, folytathatjuk utunkat az egyik kisebb helyiség felé, ahol láthatjuk a szörny-kovácsot, és egy szépen csillogó kardot. Na ezt a kardot gyorsan orozzuk el, mielőtt a kovács észrevenne minket. Ha ez megvan, rögtön ki is élezhetjük a szablya élét ádáz ellenségünk torkán. A pókokkal pedig tessék vigyázni: errefelé igen tekintélyes nagyságú példányok is akadnak, és módfelett szeretnek orvul támadni! A kezdeti helyszíntől jobbra találhatjuk az Őrtornyot (Guard’s Tower), ahová a lépcső alatti második ajtón át vezet az út. Belépve számtalan villogó lila üvegecskét láthatunk: ezekből NE igyunk, mert tartalmuk mérgező. Helyette menjünk fel egészen a torony legfelső szintjéig (persze amit lehet szerezzünk meg közben) és próbáljuk meg kicselezni a csapdát, ami felett egy csinos kis kulcsocska található, ez nyitja majd a „szabad ég” alá vezető ajtót. A trükk a következő: rohanjunk át gyorsan a „fej” előtt, majd balról hasítsunk kardunkkal a levegőbe a „dárda” elé. Így a dárda hegye nem a mi testünkbe, hanem a falba fúródik, mi pedig felvehetjük a kulcsot és kiléphetünk az ajtón. Odakint két lépcsősort láthatunk, válasszuk azt, amelyik a következő toronyhoz vezet. A következő célpontunk felé haladva, egy inaktív teleport négyzetet pillantunk meg: miután kellően megcsodáltuk, hogy „jé, itt még ilyen is van?” haladjuk tovább, le az előttünk lévő lépcsősoron. Ekkor azonban levágódik mögöttünk egy vasrács, hogyha még akarnánk, akkor se tudjunk visszafordulni:) Szaladjunk végig ezen a kis szakaszon, majd forduljunk le balra, és bújjunk bele a lebegő páncélmellénybe. Mikor megfordulunk, hátunk mögött életre kel az egyik szunnyadó gargoyle akit egy-két kardvágással ártalmatlanná teszünk. Ezután szépen visszaballagunk a Börtöntorony

(Prison Tower) aljához, és átlépünk a - két mozdulatlan vízköpő által őrzött - kapun.

A két kreatúra azonnal magához tér és halálos villámlövedéket lövellnek ki magukból, amitől az imént szerzett páncélmellény óv meg bennünket. Most már megmászhatjuk az égig nyúló csigalépcsőt, mindössze arra kell vigyáznunk, hogy nehogy a mélybe pottyanjunk. Amint felértünk a második ajtóhoz, nyissunk be, és szerezzük meg az első ajtó kulcsát a ládából. Ezután araszoljunk vissza az első ajtóhoz, ahová benyitva megleljük a raboskodó papnőt: köszönetet rebeg amiért kiszabadítottuk a fogságból, és emlékeztet bennünket küldetésünk lényegére. Miután befejezte mondanivalóját, hagyjuk el a kicsiny szobát, és ballagjunk fel a torony tetejére: találunk itt egy varázspálcát, amit az estleges - előre nem látott - veszélyekre való tekintettel magunkhoz veszünk:) Ezután lesétálunk a csigalépcső aljára, és beslattyogunk az épp’ felhúzódó vasrács alatt a kamrába: az ördögöt ledöfjük, a gyémántot pedig felvesszük. Ezután megsuhintjuk pálcánkkal a két sárga ördögfejet, és vidáman nézzük amint a visszautat elzáró vasrács „felgördül”.  Ezt követően visszamegyünk arra a helyre ahol a páncélmellényt találtuk, és onnan kétszer balra fordulva láthatunk egy szürke ördögfejet gondosan elbújtatva a kép felső bal sarkában. Sózzunk rá erre is a varázspálcával, és a páncélmellény-lelőhely mellet felgördül egy újabb vasrács. Bekukkanthatunk ide is, habár nem feltétlenül szükséges.

Innen inkább menjünk balra egy (alig látható) ajtón át, egy labirintusra emlékeztető helyiségbe („Attic”). Itt csak úgy dúskálunk a különféle szörnyekben, amik másodpercenként hármas-négyes csoportokba verődve rontanak ránk. (Ha nem készítettünk biztonsági mentést mielőtt beléptünk ide, máris kezdhetjük ásni a sírgödröt…mármint a sajátunkat:)

Amint beléptünk forduljunk balra, majd kétszer jobbra, itt elvileg rá kell akadnunk a kék színű ördögfejre - amit szúrjunk meg a pálcánkkal -, majd a mellette lévő nyíláson át, haladjunk tovább. Az újabb részre érve láthatunk egy rózsaszín záras ajtót, itt szintén a mellette húzódó folyosón át, robogjunk tovább. A folyosón ügessünk végig (el fogunk haladni egy kék záras ajtó mellett) és a végéhez érve forduljunk ismét jobbra. Itt három különböző színű kar helyezkedik el: kék, zöld, barna. A kéket emeljük fel, majd ballagjunk tovább kétszer jobbra fordulva, egészen addig amíg el nem érünk agy kettős rácshoz (ami éppen most gördül fel), és mögötte egy láda mélyén megleljük a kék kulcsot. A kulccsal zsebünkben battyogjunk vissza a karokhoz, innen kétszer balra fordulva ismét a hosszú folyosó köveit koptatjuk, találjuk meg a kék záras ajtót, nyissunk be, és odabent döfjük meg a zöld ördögfejet. Ismét vissza a karokhoz, pöcköljük meg a zöld kart, majd a kék záras ajtótól jobbra majd - mielőtt még ennek a kisebb folyosónak végét elérnénk - balra forduljunk. Újabb rács nyílik meg előttünk, a ládafia ezúttal a rózsaszín kulcsot tartalmazza. Haladjunk egyenesen előre: rábukkanunk a rózsaszín záras ajtóra. Ide betoppanva üssük egyszer kobakon a barna ördögöt, majd robogjunk vissza a karokhoz, és emeljük fel a barna kart.

Ezután látogassunk el ismét a kék záras ajtóhoz, lépjünk be, bökjük meg az aranysárga ördögfejet (ekkor megnyílik a feljárat az épület tetejére), majd egy hangyányit balra lépdelve csodás kincsekre bukkanunk az egyik felgördült vasrács mögött: egy ezüst kardra, élet italra és némi pénzre. (Ha már ott vagyunk, akár megdöfhetjük a mellettünk lévő ördögfejet is.)

 Ez után a kimerítő rész után sétáljunk vissza oda, ahol eredetileg beléptünk: az „Attic” bejáratához. Innen tovább a Börtöntoronyig majd fel a lépcsőn, egészen addig, míg meg nem látjuk a villogó (aktív) teleport négyzetet. Teleportáljuk magunkat és a „földszinten” keressük meg a szökőkutat rajta az agresszív minotaurusszal :) A bika mögötti kettős szárnyú kaput nyissuk ki, és lépjünk be a Díszterembe (Main Hall). Induljunk el a bejárattól jobbra lévő folyosón, majd a fordulónál kanyarodjunk balra. Itt először a jobb oldali második ajtón nyissunk be, és emeljük el a háromcsillagos buzogányt. Ha ezt követően belépünk a bal oldali második szobába, - és az örök vadászmezőkre küldjük az életünkre törő kiskatonát, majd úgy döntünk, hogy a többi helyiséget is fel kellene még fedezni - az ajtóban hirtelen feltűnő bikaszörnyet MÁR meg tudjuk ölni. (A buzogány nélkül ugyanis, mindez egy kissé nehezen ment volna :) Miután átfésültük a teljes alsó részt, sétáljunk fel a hozzánk közelebb eső lépcsősoron, míg meg nem jelenik rajta az első árnyharcos. Mielőtt célba venne minket, lépjünk hozzá egészen közel és szurkáljuk meg alaposan a szablyánkkal

(ez majd észre téríti :) Ezután irány a másik lépcsősor. Egy-két lépés után itt is megjelenik egy mindenre elszánt árnyharcos, akit a tőlünk megszokott fürgeséggel likvidálunk az élők sorából (béke hamvaira :) Mielőtt azonban végleg kilehelné lelkét, ránk hagyja az Ősi Pecsét egyik darabját (így már csak a többi hatot kell megszerezni :)

 Ideje megkeresni a warlockot (ő a leggyengébb az öt fő gonosz közül), ezért sétáljunk fel a bejárattól jobbra lévő lépcsőn, majd menjünk egyenesen előre, balra, és végül az inaktív kristálygömb mellett be a „trónterembe”, ahol is megleljük akit kerestünk. Húzódjunk kellő fizikai közelségbe áldozatunkhoz, majd egy jól irányzott döféssel terítsük le („Ah, mily’ édes a friss vér szaga!”:) Óvakodjunk a betóduló Homo Sapiensektől, mert rosszban sántikálnak!

Midőn visszatérünk az aktivizálódott kristálygömbhöz, érintsük meg egyszer, és hallgassuk meg a papnő monológját. Ezután - ha még mindig ég bennünk a kíváncsiság - kutassuk át az emeleti részt is, majd hagyjuk el a dísztermet és sétáljunk vissza a kúthoz. A kúttól jobbra haladva, ráakadunk az istállóra. Ballagjunk be, és gyűjtsük össze az itt található csecsebecséket, majd sétáljunk ki innen, és másszunk fel az istálló melletti kis lépcsőn, ami egy - az istállóra épített - kisebb helyiséghez vezet. Suhintsuk meg buzogányunkkal az ördögfejet, és lépjünk be a feltárult szobába. Nyissuk fel a ládát, majd húzzuk lábunkra a sárga csizmácskákat (ez megóv minket a maró savcseppektől). Az istálló melletti savszőnyegen tesztelhetjük is az új lábbeliket (az itt található láda energiaitalt tartalmaz). A díszterem duplaszárnyú kapujával szemben láthatunk egy nyílást, amit szintén savtakaró rejt el a hívatlan látogatók elől. Robogjunk be, és bökjük meg a nyelvét öltögető ördögfejet. A jobb oldalon ekkor vasrács gördül fel, és megnyílik az út a felvonóhíd felé, ami pillanatnyilag (sajnos) még nincs leeresztve.

 Sétáljunk vissza az istállóba, és a lótól balra lévő nyíláson menjünk be. Másszunk le a létrán, és az alsó helyiségben döfjük meg az ördögfejet. Folytassuk utunkat egyenesen előre, a fordulóhoz érve jobbra, majd ismét lefelé. A föld alatti terepre érve haladjunk tovább egyenesen, a következő helyiségben csillogó aranyérmeket találunk. Innen balra kanyarodva egy erőszakos, részeg bika-szörnybe botlunk. Lépjünk hozzá minél közelebb - folyamatosan kaszálva buzogányunkkal - és ha elég ügyesek vagyunk, átsegíthetjük a másvilágra :) Forduljunk háttal a bikának, és lépjünk be a balra nyíló átjárón át, a következő terembe. Itt egy hullarészeg  bikuci ücsörög, mellette három különböző színű köcsög hever: emeljük el a lilát, majd távozzunk a pincéből (ballagjunk vissza az istállóhoz). Irány a kút. A dühöngő vadállat kitépi kezünkből a kancsót, és alaposan a fenekére néz. A lötty azonban valami egészségre ártalmas anyagot tartalmazhatott, mert a fenevad egyszerűen elpárolog. Megnyílt hát az út a kút mélyére (másszunk le a létrán). Miután földet értünk sétáljunk előre, majd a nagy terembe lépve keressük meg és pöcköljük fel a három kart. Ekkor feltárul egy másik ajtó, ami egy igen különös helyiségbe vezet minket. Középen, egy cölöpökkel elkerített, teleport négyzetet láthatunk. Mögötte számos kincsre bukkanunk, többek között egy varázspálcára is. (Ezt teljesen felesleges elemelni, hisz’ miután a mágia kiürül belőle, nem más csak egy egyszerű sétabot :) Az életünket időnként gyilkoskedvű csontvázkatonák szeretnék kioltani: egy-két csapás a buzogánnyal, és máris alulról szagolják az ibolyát :) Mikor már kellőképpen kiélvezkedtük magunkat a különböző ellenfelek kiirtásával, hagyjuk el a kút-mélyét és térjünk vissza a felszínre. A kúttól lefelé haladva egy újabb paripára lelünk. Az állattól balra átjáró nyílik: sétáljunk be, és folytassuk utunkat a lépcsőkön. Az épületbe érve (ez a kézművesek céhének második szintje) haladjunk egyenesen előre, majd jobbról a második ajtón forduljunk be, és másszunk fel a létrán. A következő helyszínen szintén egy létrára akadunk (a változatosság kedvéért ezen is kússzunk fel :) Felérve megpillantjuk a kéményt, amint vígan pöfékelve terpeszkedik a tetőn. Szökkenjünk bele, és pár másodperc múlva teleportálódunk.

 A katakombákhoz érkezünk, ahol három villogó koponyát kell találnunk és azokat a középső lépcsősoron át, a zárt ajtó mellé kell helyeznünk (a többi koponya közé). Miután az első két koponyát - számtalan veszéllyel dacolva - megkaparintjuk, és a helyükre illesztjük őket (középső lépcsősor felfelé!), térjünk vissza a katakombákhoz a baloldalon nyíló folyosón át. Innen egyenesen előre, balra, a következő fordulónál jobbra, és az alig látható „bemélyedésnél” megint jobbra. Sétáljunk le az itt látható lépcsőn, és máris egy újabb furcsa helyiségbe érkezünk: középen egy tiszta vizű tavacska áll, a környékén mindennemű sötét lelkű ellenféllel (gigantikus pókok, gatyás ördögök, elszánt csontvázvitézek :) Sasszézunk egy kicsit balra a tavacska partjához, és várjuk meg míg felcsillannak a kis kék fények - ha MÉG nem estünk a vízbe, akkor most jó eséllyel pályázhatunk rá (biztonsági mentés!). Ezek a fénykörök lépcsőként szolgálnak, segítségükkel átjuthatunk a túlsó partra és megszerezhetjük az utolsó koponyát. HA sikeresen átjutottunk - óvatosan lépkedve a körök felszínén - ballagjunk be azon a kapun, ami fölött egy koponya terpeszkedik. A bejárat mögött folyosó húzódik, melyben megleljük a harmadik koponyát, és némi kincset. A koponyás kaputól jobbra egy négycsillagos mágikus kard tanyázik: vegyük fel majd hagyjuk el a katakombákat, és illesszük az utolsó koponyát is a helyére (a csukott kapu mellé). Feltárul a kapu, mi pedig szépen besétálunk rajta, és hamarosan beérünk abba a terembe, ahol megleljük végre az Ősi Pecsét második darabját. Vegyük magunkhoz még a kis keresztet (ez nyitja majd a temető kapuját) és a csontvázkirály vörösen pislákoló gyűrűjét. Így újabb akadállyal lett szegényebb küldetésünk, mert mostantól kezdve feltárhatjuk a vörös jelet viselő ajtók mélyét is.

 Térjünk vissza abba a terembe, ahonnan elindultunk a katakombák felé (itt található az inaktív teleport négyzet). Érintsük meg a kristálygömböt és hallgassuk végig a papnő mondókáját, mely helyenként meglehetősen zavaros :) Távozzunk a vörös jelű ajtón át, és visszajutunk a kúthoz. Másszunk ki belőle, majd a díszteremben vagy az elsősegély toronyban (Hospital Tower) találunk egy négycsillagos fejszét az egyik vörös ajtó mögött (több helyen is van). Új fegyverünkkel kezünkben sétáljunk be a kúttól egy kissé jobbra lévő, felgördült vasrács alatt (itt található a felvonóhíd), és bökjük meg a kart. Leereszkedik a felvonóhíd, mi pedig elhagyhatjuk a kastélyt. Lépdeljünk le a lépcsőn, és ballagjunk egy kicsit jobbra. Hamarosan egy ládát pillantunk meg az egyik sziklán (balra). Nyissuk fel, és a benne rejlő égszínkék üvegecske tartalmát döntsük magunkba (biztonsági mentés!). A folyadéktól láthatatlanná válunk, de csak rövid időre. Ezért amint bekövetkezik a hatás, rohanjunk amennyire csak bírja két szép erős lábunk - az ellenkező irányba (balra) -, amíg el nem érjük a temető kettősszárnyú kapuját. Itt a kis kereszt automatikusan kulcsként funkcionál, és feltárja a temetőt. Robogjunk egyenesen tovább, a kis lépcsőnél fel, majd a szemközt lévő nyíláson be (és le a lépcsőn), és máris bent állunk a földalatti kazamatában. (A nagy sietségre csak az elpusztíthatatlan vérfarkasok miatt volt szükség :)  Itt az egyik helyiségben permanens páncélt találunk, melynek megszerzésében két múmia és egy varázsló gátol minket. Hatástalanítsuk őket némi mágiával, de a többi ellenféltől tartsuk magunkat távol (gatyás ördögök, grasszáló zombik :) Életerőnk ugyanis vészesen fogy, és még vissza kell jutnunk a templomhoz is.

Most hogy örökpáncélunkat magunkra öltöttük, távozzunk a kriptából, száguldjunk át a temetőn, majd lépjünk be a templomba (közben a vérfarkasok rohamszerű támadásai elől próbáljunk meg elmenekülni). Isten házában megleljük - gyertya képében - menekülésünk kulcsát: lépjünk az oltárhoz, és döfjük meg a baloldalon álló gyertyát. Ekkor az oltár elmozdul, és a helyén feltárul egy lépcsősor. Sétáljunk le, majd a létrán kapaszkodjunk fel, és máris a vadonban (wilderness) találjuk magunkat. Aktivizáljuk a kristálygömböt, majd irány az érintetlen természet! Haladjunk egyenesen előre - a nagy fáig - és jobbra a második úton forduljunk le. Ezen útszakasz végénél balra kanyarodjunk (közben vigyázzunk a mérgező lövedéket kilövellő virágokra!), majd sétáljunk „egyenesen” tovább, míg el nem érkezünk egy útelágazáshoz, ahol egy kék virág is tanyázik. Jobbra forduljunk, és hamarosan egy szürke kőfalhoz érkezünk (mellette csapkodó ágú fát, és veszedelmes ellenfeleket láthatunk). A falon balra nyílás van, haladjunk át rajta. Megint egy elágazás következik: forduljunk itt jobbra, majd haladjunk egyenesen előre, míg rá nem lelünk (ismét) a kék virágra. Most két út nyílik balra, válasszuk azt, amelyik feljebb van. Ha innentől kezdve nagyjából egyenesen megyünk tovább, rövidesen a nagy tisztásra érünk (big clearing). A mezőn harcias amazonok egész hada ront ránk, és ha nincs kellő mennyiségű mágiánk, akkor elég nehéz lesz elbánni velük :) Miután sikeresen lemészároltuk telt idomú ellenfeleinket, lépjünk be az éppen felnyíló kapun át egy barlangba. Tovább haladva egy másik terembe érünk, ahol megjelenik előttünk a varázslónő. Öljük meg, és vegyük fel a gyűrűjét. Sétáljunk vissza a barlang bejáratához, és érintsük meg a kristálygömböt, majd lépjünk ismét a tisztásra: a kaputól jobbra egy lila virág őrzi az Ősi Pecsét harmadik darabját. Ezután tehetünk még további felfedezéseket a természet lágy ölén, vagy egyszerűen csak visszasétálunk a barlangba, és a harmadik teremből (kétszer) teleportáljuk magunkat. A második nekirugaszkodásra a kertben landolunk, ahol örömmel tapasztaljuk, hogy már képesek vagyunk a kék ajtókat is kinyitni. Az itt található kék ajtó mögött egy lila varázskard lapul, miután megszereztük, sétáljunk ismét a kiindulási helyhez és teleportáljunk vissza az „udvarra”. Az őrtoronyban állunk; szaladjunk fel a lépcsőn addig a szintig, ahol a kék ajtó található, és vegyük magunkhoz a legjobb fegyvert mely létezik, az ötcsillagos aranykardot. Ezt követően ballagjunk vissza a felvonóhíd felé vezető nagy kapuhoz, robogjunk fel a balkéz felé eső lépcsőn, és iszkoljunk el a lengő fejsze mellett (amikor éppen tőlünk távolabbra leng). Az erkélyre érve tovább rohanunk a harmadik nyíláson át egy „aláaknázott” terembe. Haladjunk tovább, és a teremtől jobbra lévő „bombás” lépcsőn másszunk fel (óvatosan, könnyen leeshetünk!). Amikor belépünk a kék ajtó mögötti helyiségbe, két nyurga, szárnyas kreatúra csap le ránk. Gyorsan végzünk velük, és besétálunk a bejárat melletti nyíláson. Két hosszú lépcsősor látványa tárul elénk, megspékelve két rosszindulatú szörnnyel („Üsd, vágd nem apád!”). Kapaszkodjunk fel, és az első szintre érve máris egy széles kaput pillantunk meg, fölötte csúf koponyával (MÉG ne menjünk be rajta!). Folytassuk utunkat a legfelső szintig, ahol egy csillag formájú tárgyat láthatunk, tűzgömböcskékkel körülölelve. Ne nyúljunk hozzá, mert mi húzzuk a rövidebbet! Sétáljunk ki a szemközt lévő nyíláson (óvatosan lépkedjünk, nehogy lezuhanjunk!). Nyissuk ki a kék ajtót, és sétáljunk be a következő helyiségbe. Teleportáljuk magunkat, és a tetőre érve végezzünk a két gatyás ördöggel. Amint a második ördög is elbukik, feltűnik az ádáz varázsló, és az életünkre ront. Pusztítsuk el hamar, és távozzunk angolosan a teleport gömbön keresztül. Vegyük magunkhoz a csillag alakú tárgyat, és ballagjunk egy szinttel lejjebb. Sétáljunk be a nyíláson, törjük fel a kék ajtót, és emeljük el a negyedik darab Ősi Pecsétet (Halleluja!). Még egy szinttel lejjebb, a kék ajtó rejtekében értékes nyakláncot találunk, és végül az „első” szinten megleljük a koponyás kaput. A kapun átlépve keressük meg a kristálygömböt, és a teleport pacát. Miután türelmesen végighallgattuk a papnő beszédét, teleportáljuk magunkat vissza a vadonba. Egy kicsit lépjünk előre, jobbra, vágjuk le a bordó virágot, és máris miénk az ötödik darab Ősi Pecsét. Menjünk egészen közel a terep közepén álló fához, és induljunk el a - tőle jobbra lévő - lépcsősoron lefelé (ez vezet a faluba). Az „elágazáshoz” érve haladjunk tovább a jobb oldali lépcsőn, míg a kis tóhoz nem érünk. (Ha nagyon ránk akaszkodnak a különböző ellenfelek, elbújhatunk a tavacska hűs habjai közt, oda senki nem fog utánunk jönni :) A kacsaúsztatótól sétáljunk pár lépést előre, majd balra, és lépjünk be abba a házba mely a kúttal szemben áll. Kapaszkodjunk fel a létrán, és nekifutásból ugorjunk le a ház felső szintjén található párkányról. Ha kellően nagyot ugrottunk, akkor pont belepottyanunk a kútba. Odalent ballagjunk egy kicsit előrébb, és az előttünk lévő tág helyiségben található „állványról” emeljük el a második csillagot. Hagyjuk el a kutat a létrán keresztül, és térjünk vissza a faluba.  Itt kellemes meglepetés vár bennünket: a falut sújtó átok megtört, és az emberek ismét eredeti formájukban élhetnek. Eme jótéteményünk után sétáljunk be a templomba (magas szürke kőépület), és tapogassuk meg a kristálygömböt. Udvariasan végighallgatjuk a papnő tanácsait, majd kislattyogunk az emberek közé. A falubeliek útmutatásait követve, hamarosan új helyszínre érkezünk: a vadászlakba. (A kúttal szemben lévő háztól kétszer balra, jobbra, a földlépcsőnél le, és végül balra megleljük azt a szürke kőlépcsőt, mely a vadászkunyhó felé vezet. Másszunk fel a lépcsőn, és sétáljunk tovább egyenesen. A két épület közé érve menjünk be a jobboldaliba, és üssük meg a kitömött medve karját. Sétáljunk át a másik helyiségbe, és a tűzhelynél ráakadunk a lámpásra. (Emeljük el, majd térjünk vissza a faluba.) A tó mögött sétáljunk be a sűrűbe, és keressük meg az öreg romot (old ruin). Teleportáljuk magunkat az itt látható teleport gömb segítségével. Érkezési helyünktől ballagjunk kifelé, majd a sziklapárkányra érve ugorjunk fel - a kép bal felső sarkában található - nyíláshoz. Az új helyiségbe lépve ismét teleportáljuk magunkat. Megérkeztünk a halottidéző birodalmába. A jobb oldali nyíláson sétáljunk be és haladjunk el az inaktív kristálygömb mellett. Innen tovább egy tágas terembe, ahol megleljük és megöljük a halottidézőt. Szerezzük meg az Ősök Pecsétjének hatodik darabját, és mehetünk a Sötét Toronyba (Dark Tower). Most készítsünk egy biztonsági mentést. Lépjünk be a kockás padlójú teleportálóba, és a következő pillanatban már a sötét torony legalsó szintjén állunk. Vigyázzunk, mert pereg az időnk!

Az első pályán kiindulási helytől jobbra a harmadik ládát kell csak kinyitni, és teleportálhatunk a következő szintre.

A második pályán a bal alsó sarokban található ládát kell kinyitni, és irány a következő szint.

A harmadik pálya már összetettebb: a bal alsó ládát kinyitjuk, és a felette lévő nyíláson átsétálunk („fel” teleportálunk). A másik teleport helyre is ráállunk, ekkor „le” teleportálunk. Jobb felső sarokban újfent a teleportáló egységbe állunk, majd a következő helyen lehenteljük a csontit és ismét teleportálunk Egy újabb ládát fosztunk ki, teleportálunk, és a kijárat felé (balra) robogunk. Ezt a csontit is kiiktatjuk, és végül teleportálunk a következő emeletre.

A negyedik pályán (felülről nézve) a baloldali második ládát feltárjuk, a jobb felső ládát szintúgy, végül a bal felső ládát felfeszítjük, és irány a kijárat.   

Az ötödik pályán a kép alsó részén (középen) látható ládát, és a bal felső ládát kinyitjuk, majd távozunk.

A hatodik pályán sétáljunk az alant látható láda mellett jobbra, felfelé a teleporthoz, jobb felé a sarokba (nem látszik a teleport paca), kétszer balra, és végül ki.

A hetedik pályán haladjunk egyenesen előre, szaladjunk át a jobb oldali csapóajtón, és az egyik ládában megtaláljuk az Ősök Pecsétjének hetedik darabját. A kiindulási helytől balra két lengő fejsze kaszabol, az elsőtől menjünk egyenesen tovább (gaz varázslókkal kell megküzdenünk) és a láda mélyén egy pár saválló bakancsot találunk. A második fejszétől jobbra megleljük a mágikus tekercset az egyik láda gyomrában. Innen egyenesen tovább haladva - elvileg - rá kellene akadnunk a csapóajtókra. A csapóajtókon túl teleport egység vár bennünket, és visszavisz a pálya elejére (tehát NEM kell belelépni). Jobbra folytassuk utunkat, de a következő lengő fejsze után (jobbra) található ládát inkább ne zargassuk, mert fondorlatos mágus lapul a mélyén. A balra lévő ládában van ennek a pályának a kulcsa, sétáljunk vissza és kanyarodjunk megint balra, mert következik az utolsó megmérettetés!

A küldetés véget ér

A sötét torony tetején eldől, hogy képesek vagyunk-e megszabadítani a világot a rá leselkedő démoni erőktől. Küzdjünk meg hát a főmágussal, és ha kellő rátermettséggel bírunk, végül összeilleszthetjük az Ősi Pecsét különálló darabjait az eredeti kombináció szerint, ezzel visszaállítva a békét és egyensúlyt kicsiny világunkban. Miután az ősi jel újraegyesül, hőn szeretett kedvesünket végre magunkhoz szoríthatjuk, és együtt gyönyörködhetünk a lenyugvó nap látványában.