Civilization III: Tippek

A 2001-es �v legjobb k�r�kre osztott strat�gi�ja t�ls�gosan is �sszetett lett ahhoz, hogy egyetlen cikkel letudjuk. Ez�rt is hat�roztuk el, hogy k�sz�t�nk egy tippgy�jtem�nyt, amelyben a kezd� �s a halad� j�t�kosok is megismerkedhetnek azokkal az �rdekess�gekkel, melyek m�g �lvezetesebb� tehetik ez a remek j�t�kot. Ezek a tippek azonban csak a j�ghegy cs�cs�t k�pezik, err�l a fantasztikus j�t�kr�l t�bb k�nyvet lehetne �rni, teh�t ez a kis �ssze�ll�t�s t�volr�l sem lehet teljes.

Az el�k�sz�letek �s a kezd�s

Alaposan fontoljuk meg, milyen st�lus� j�t�kot szeretn�nk, s ehhez v�lasszuk ki a megfelel� n�pet. Akinek nem f�lik a foga a harchoz, az ne v�lasszon katonai nemzetet, mivel nem tudja majd kihaszn�lni annak el�nyeit. A vall�sos n�pek egyik legnagyobb el�nye az, hogy az anarchia korm�nyv�lt�skor csup�n egyetlen k�rig tart, ezut�n fel�ll az �j korm�ny. Ez az�rt igaz�n hasznos, mert h�bor� eset�n pillanatok alatt �tkapcsolhatunk despotizmusba, �gy a lakoss�g nem fog fell�zadni a h�bor�s helyzet miatt, a b�kek�t�s ut�n egy k�rrel meg m�r ism�t demokratikus �llamban fognak tev�kenykedni. Kellemes lehet m�g az ipari civiliz�ci�kkal j�tszani, az � dolgoz�ik k�tszer olyan hat�konyan dolgoznak, r�ad�sul, amint fejlettebb korba l�p�nk, ezek a civiliz�ci�k ingyen hozz�jutnak egy-egy �jabb tudom�nyos felfedez�shez.

Kezd�skor azonnal �p�ts�k fel a v�rosunkat, ne keresg�lj�nk jobb helyet a f�v�rosnak (t�l sok id�t vesz el). Abban az esetben, ha a g�p v�letlen�l sivatagba vagy a tundr�ra rak, ink�bb kezdj�nk �j j�t�kot. Ezut�n j�het n�h�ny harcos �s telepes. A telepesek sz�pen induljanak el a n�gy ir�nyba, s addig meg se �lljanak, m�g el nem �rik a t�bbi civiliz�ci� hat�r�t. Itt �p�ts�k fel a hat�rv�rosainkat, majd er�s�ts�k meg �ket n�h�ny v�delmi egys�ggel. Az �j v�rosok letelep�t�sekor vegy�k figyelembe a term�szeti adotts�gokat. R�szes�ts�k el�nyben azokat a helyeket, ahol van iv�v�z �s elegend� �lelem (teh�n, kal�sz). Nagyon hasznos a luxuscikkek jelenl�te, ezekkel nagyszer�en lehet kereskedni, valamint boldogabb� teszik a n�pess�get. Ezut�n h�zzunk fel min�l el�bb kultur�lis �p�letet (templomok, katedr�lisok, k�nyvt�rak...). Akad�lyozzuk meg, hogy a g�p kereszt�lhaladjon a ter�let�nk�n, s ha nem hallgatnak a sz�p sz�ra, akkor fogjuk el a telepeseit (k�t idegen munk�st kapunk cser�be). Abban az esetben, ha nem akarunk h�bor�zni, akkor az ellenf�l frissen lerakott v�rosai mell� telep�ts�nk k�t saj�tot, majd induljon el a kultur�lis hadvisel�s. Ezzel a m�dszerrel gyorsan �s hat�konyan elfoglalhatjuk a legjobb ter�leteket, r�ad�sul megakad�lyozzuk, hogy az ellenf�l tegye ugyanezt. Ne feledkezz�nk meg a felder�t�sr�l se. A barb�r n�pek faluiban rengeteg hasznos technol�gi�t tanulhatunk meg. Mindig ment�nk egyet, miel�tt bemegy�nk egy ilyen faluba, mivel gyakran kapunk nek�nk nem tetsz� dolgokat (barb�r harcosok t�mad�s, 25 arany, a k�rnyez� r�sz felt�rk�pez�se...) Menj�nk r� a technol�gi�kra, azok �rnek a legt�bbet. Gondoskodjunk arr�l, hogy elegend� v�ros legyen a birodalmunkban, 10-15 fejlett telep�l�s n�lk�l az ellenf�l nagyon gyorsan bedar�l.

A gazdas�g

A haszn�ljuk ki okosan a v�rosok n�pess�gn�veked�s�t. V�zvezet�k n�lk�l legfeljebb hat f�s v�rosok hozhat�k l�tre, e f�l�tt a n�veked�s k�rba v�sz. Ezt ne engedj�k, mindig gy�rtsunk egy munk�st, miel�tt el�rn�nk ezt a limitet. A munk�sok hada pillanatok alatt megm�veli a k�rnyez� f�ldeket, r�ad�sul az Aquaduct fel�p�t�se ut�n a munk�sokat gyorsan be tudjuk olvasztani a v�rosok lakoss�g�ba, �gy el�rve a 12 f�t (a k�rh�z meg�p�t�se ut�n ism�t elj�tszhatjuk ezt a m�k�t). Rengeteg p�nzt kereshet�nk a t�rk�pek �s a technol�gi�k elad�s�val. A l�nyeg az, hogy ugyanabban a k�rben kell felk�n�lnunk ezeket az �sszes ellenf�lnek, hogy ne tudjanak megel�zni minket. Ez�rt fontos m�r r�gt�n a j�t�k elej�n kapcsolatba l�pni vel�k, �gy ebb�l mi h�zunk el�sz�r hasznot. A kutat�st mindig �ll�tsuk magasra, s figyelj�k meg, mikor van h�tra m�r csak n�h�ny k�r. Ekkor kezdj�k el cs�kkenteni a kutat�sra ford�tott �sszeget eg�szen addig, am�g a befejez�sig h�tral�v� k�r�k sz�ma nem v�ltozik. Ezzel a m�dszerrel jelent�s �sszegeket takar�thatunk meg a kincst�r sz�m�ra. Abban az esetben, ha el�gedetlenked�k jelennek meg a v�rosban, vegy�nk ki a termel�sb�l egy munk�st, s k�pezz�nk bel�le sz�rakoztat� m�v�szt. Ez n�veli a boldogs�got, s az istenadta n�p j�kedv�en dolgozik tov�bb. A k�v�natos csod�k �rdek�ben (piramis, a nagy k�nyvt�r, Leonardo m�helye...) dolgozzunk kicsit el�re. Alaposan tanulm�nyozzuk �t az enciklop�di�t, s keress�k ki, milyen fejleszt�s sz�ks�ges ezek elk�sz�t�s�hez.  Kezdj�k el a kutat�st, majd ezzel egy id�ben a v�rosban �lljunk r� egy palota �p�t�s�re (a l�nyeg az, hogy j� sok pajzsba ker�lj�n). Arra az�rt nagyon figyelj�nk, hogy a technol�gia el�bb legyen meg, mint a palota. Amint a tud�saink befejezt�k a munk�t, egyszer�en kapcsoljunk �t a majdnem befejezett palot�r�l a csod�ra, s m�ris jelent�s el�nnyel indulunk a versenyt�rsakkal szemben. Fontos tudni, hogy a csod�k �p�t�s�t semmif�lek�ppen nem lehet felgyors�tani. Nem m�k�dik az erd�k kitermel�se (10 pajzsot kapunk), s nem lehet a r�gi megunt egys�geket sem feloszlatni a csod�k �p�t�sekor (jobban mondva fel lehet, de az �rt�k kapott pajzsok nem ker�lnek be a csoda �p�t�s�be). Az �tkapcsol�s sem fog m�k�dni, teh�t ha a palota �p�t�s�t felgyors�tjuk fakitermel�ssel vagy egys�gfelsz�mol�ssal, akkor nem lesz k�s�bb lehet�s�g�nk �tkapcsolni a csod�ra.

M�r a j�t�k kezdet�t�l fogva �p�ts�nk b�ny�t azokra a s�ks�gokra, melyeken pajzsot termelhet�nk, s �nt�zz�k azokat a ter�leteket, ahol nincs pajzs. Ez az�rt fontos, mert csak azok a s�ks�gok r�szes�lnek a vas�t �ld�sos hat�s�b�l (50% pajzst�bblet), melyeken pajzs �s b�nya egy�ttesen tal�lhat�.

A hadvisel�s

A kultur�lis �s technikai gy�zelem kiv�v�sa meglehet�sen unalmas lehet a t�relmetlenebb j�t�kosoknak. �ket - gondolom - sokkal jobban lelkes�ti egy �j harci eszk�z kifejleszt�se, mint mondjuk egy katedr�lis fel�p�t�se. A katonai p�ly�nak is megvannak a maguk el�nyei, csak tudni kell �ket kihaszn�lni. H�rom igaz�n j� nemzetet tudok aj�nlani azoknak, akik mindenf�lek�ppen hadi�sv�nyre szeretn�nek l�pni. A perzs�k k�l�nleges egys�ge az immortals, ezek a legjobb t�mad� egys�gek az �korban. Nagyon kor�n megkapj�k �ket, �gy pillanatok alatt le lehet ig�zni a gyeng�bb civiliz�ci�kat. Az irok�zek is remek h�d�t�knak bizonyulnak, f�k�nt akkor, ha elegend� lovas szolg�l a hadsereg�kben. A harmadik n�p a r�mai, az �k l�gi�sai megfelel� sz�mban retteg�s alatt tarthatj�k az �kori birodalmakat. Ne feledkezz�nk meg a barb�r hord�k t�mad�sair�l sem. Ezek a harcosok �s lovasok �ltal�ban j�val gyeng�bbek, mint a mi katon�ink, ez�rt ide�lisak arra, hogy a regul�ris hader�kb�l gyorsan elitkaton�kat faragjunk. Az elit fokozat el�r�se ut�n azonban azokat az egys�geket aj�nlatos kivonni a barb�rvad�szatb�l, engedj�k �t a terepet a z�ldf�l� t�rsaiknak. Amennyiben hadat �zen�nk egy m�sik birodalomnak, �gy mindig elit katon�kat haszn�ljunk t�mad�sra. Nekik j� es�ly�k van arra, hogy a gy�ztes csat�k ut�n kiv�teles k�pess�g� hadvez�rek l�pjenek el� soraikb�l. A hadvez�rekkel seregeket k�pezhet�nk ki a v�rosokban. A seregekbe h�rom egys�g rakhat�, amit nagyon meg kell gondolnunk, mert arra m�r nem lesz lehet�s�g�nk k�s�bb, hogy onnan ki is vegy�k �ket. A hadvez�rek m�sik hasznos k�pess�ge a csod�k �p�t�s�nek felgyors�t�sa. Ez f�leg akkor j�, amikor az egyik ellenfel�nk m�r �ppen befejezn� a piramis�t, s mi egy k�rrel el�tt�k fel�p�tj�k a hadvez�r seg�ts�g�vel. Az ellenf�lt�l zs�km�nyolt v�rosokat csak abban az esetben tartsuk meg, ha ott csoda tal�lhat�. A legjobb egyb�l lerombolni, s a hadsereget k�vet� telepesek egyik�vel �jra alap�tani. Az �j v�rost saj�t munk�sokkal gyorsan ben�pes�thetj�k, s �gy l�zong�-forrong� dar�zsf�szek helyett fejlett, saj�t v�rost kapunk az �ltalunk prefer�lt l�tes�tm�nyekkel. Az ellens�ges v�rosok fel�get�se ut�n mindig kapunk k�t idegen nemzetis�g� munk�st. Sajnos ezek nemzeti �ntudatukn�l fogva nem nagyon szeretnek dolgozni, a r�juk b�zott feladatokat �ltal�ban k�tszer annyi id� alatt v�gzik el, mint a saj�t munk�saink.

Nagyon hat�kony taktika a j�t�k elej�n a lovass�g �s a karddal felszerelt gyalogs�g min�l gyorsabb kifejleszt�se. A j�t�k elej�n a despotizmusban lehet�s�g�nk van a n�pess�g egy r�sz�nek fel�ldoz�s�val gyors�tani ezeknek az egys�geknek az el��ll�t�s�t. Ehhez a taktik�hoz azonban sz�ks�g�nk lesz lovakra �s vasra. Ezek a nyersanyagok v�letlenszer�en jelennek meg a t�rk�pen bizonyos felfedez�sek ut�n. A nyersanyagokat azonnal kapcsoljuk �ssze a legk�zelebbi v�rossal egy �t �ltal, csak �gy profit�lhatunk bel�l�k. A b�ny�k kimer�l�s�t a g�p v�letlenszer�en gener�lja minden k�r v�g�n. Nagyon fontos, hogy mindig d�nt� f�l�nnyel vonuljunk a harcba. Semmi �rtelme nincs h�rom lovassal megt�madni egy civiliz�ci�t, ilyen esetben egy�rtelm�en veres�gre vagyunk �t�lve. Ink�bb v�rjunk m�g n�h�ny k�rt, s rohanjuk le az ellenfelet 20 lovassal. A f�c�l mindig legyen az ellenf�l f�v�rosa, valamint a birodalom kett�szak�t�sa. Gondoljunk arra, hogy a f�v�rost�l t�volabb es� v�rosokban a korrupci� �s a pocs�kol�s eszm�letlen�l nagy. A j�t�kban nagyon nagy szerepet kapott a diplom�cia, ezt haszn�ljuk is ki. H�bor� eset�n ker�lj�k el a t�bbfrontos �sszet�z�seket. K�ss�nk katonai sz�vets�geket, s nyugodtan aj�nljunk fel k�r�nk�nt n�h�ny aranyat a vonakod� szomsz�doknak. Valami�rt a g�p szereti ezeket a k�r�nk�nti bev�teleket, ennyit meg�r nek�nk, hogy ne ugorjon v�ratlanul a torkunknak. A hossz� t�v� strat�gi�nkban persze sz�vets�ges orsz�g is szerepelhet potenci�lis �ldozatk�nt, teh�t j�l j�het k�s�bb, ha kicsit meggyeng�tj�k m�g b�keid�ben. Ekkor besz�lj�k r� az orsz�g uralkod�j�t, hogy engedje meg az orsz�ga ter�let�n val� szabad �tj�r�st. Kis szerencs�vel bele is fog egyezni, ekkor j�n a tr�kk. K�ldj�nk egy halom munk�st az � ter�let�re, s kezdj�k el �trendezni az � l�tes�tm�nyeit. Az �nt�z�sek hely�re pakoljunk b�ny�kat, �ltess�k be erd�vel a legjobb term�f�ldeit, a b�ny�k hely�re meg pakoljunk er�d�tm�nyeket. Ezzel a m�dszerrel teljesen �sszezavarjuk a gazdas�g�t, s mire h�bor�ra ker�l a sor, m�r nem lesz meg az a sz�p nyugodt h�torsz�ga, amely elengedhetetlen a gy�zelemhez.

Az ipari korig a lovass�g nagyon nagy szerepet fog j�tszani a hadvisel�sben, �rdemes tov�bbfejleszteni. Aki azonban el�sz�r teszi r� a kez�t a modern p�nc�losokra, az igen gyorsan k�pes megt�rni a lovasok egyeduralm�t. K�l�n�sen igaz ez a n�metekre, az � k�l�nleges egys�g�k a P�rduc tank, mely a kor leger�sebb harckocsija. Figyelj�nk arra, hogy a harckocsikat soha nem pakoljuk be hadseregbe, mert elvesztik a t�bbsz�r t�mad�si k�pess�g�ket (a hadseregbe rakott egys�geket nem tudjuk tov�bbfejleszteni se). Atomfegyvert m�g v�gsz�ks�g eset�n sem �rdemes bevetni, t�l nagy k�rnyezetszennyez�ssel j�r, valamint a glob�lis felmeleged�st is el�seg�ti (a felmeleged�s hat�sainak cs�kkent�se �rdek�ben �ltess�nk min�l t�bb erd�t a munk�sainkkal).

A diplom�ciai gy�zelem

A v�res csat�k helyett d�nthet�nk a b�k�s, diplom�ciai hadvisel�s mellett is. Ilyenkor a civiliz�ci�k szavaznak arr�l, hogy ki legyen a vil�g diplom�ciai vezet�je. A szavaz�s ki�r�s�hoz meg kell �p�ten�nk az Egyes�l Nemzetek csod�t. A szavazatok d�nt� t�bbs�g�t azonban nem is olyan k�nny� megszerezni. N�h�ny tipp a t�bbi civiliz�ci� rokonszenv�nek az elnyer�s�hez. A legfontosabb szab�ly, hogy soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�zepette ne kezdem�nyezz�nk h�bor�t. B�keid�ben ker�lj�k a katonai sz�vets�geket, ne keveredj�nk feleslegesen h�bor�ba sz�vets�geseink kedv��rt. Amint viszont megt�mad minket valaki, azonnal p�nzelj�k le a szomsz�dainkat, hogy seg�tsenek az agresszor elleni k�zdelemben. Ilyenkor k�ny�rtelen�l v�gezz�nk azzal a civiliz�ci�val, hiszen a j�v�ben az � szavazat�ra m�r nemigen sz�m�thatunk. A v�rosait ne romboljuk le, hiszen bar�taink az eff�le n�pirt�st nem n�zik j� szemmel. A h�bor�t lehet�s�g�nk lesz elker�lni, de csak akkor, ha megfelel� hadsereggel rendelkez�nk. A g�p gyakran csal, s pontosan tudja, melyik civiliz�ci� hanyagolta el a hadserege fejleszt�s�t. A kiszemelt �ldozatot n�h�ny k�r alatt le is rohanja, r�ad�sul m�g seg�t�ket is toboroz maga mell�.

A megk�t�tt szerz�d�seket soha ne mondjuk fel, mindig tartsuk be a szavunkat, a g�p nem felejt, s t�bb sz�z �v t�vlat�b�l is eml�kszik �rul�sunkra. Nagyon fontos, hogy a szavaz�s megkezd�se el�tt halmozzuk el aj�nd�kokkal a szavaz�inkat. A luxuscikkek, a nyersanyagok, a technol�gi�k �s a v�rosok �tad�s�val k�nnyed�n megszerezhetj�k a v�gs� gy�zelemhez hi�nyz� szavazatokat. A gy�zelemnek ezt a m�dj�t akkor �rdemes v�lasztani, ha az ellenf�l nagyon elh�zott katonai �s technol�giai t�ren. Sokszor a k�zepesen fejlett civiliz�ci�knak nagyobb es�lye van a diplom�ciai gy�zelemre, mint a szuperhatalmaknak.

A csod�k

A j�t�k tal�n legjobban eltal�lt r�sze, de bosszant� is lehet, ha nem a megfelel� helyen haszn�ljuk �ket. Tegy�k fel, hogy szeretn�nk meg�p�teni a piramist, hogy azt�n az magt�rk�nt funkcion�ljon minden v�rosunkban. Bele�l�nk egy halom id�t �s p�nzt, azt�n kider�l, hogy azon a f�ldr�szen csak �t v�rosunk van. Ilyenkor ink�bb �rdemes �p�teni �t magt�rat, olcs�bban �s gyorsabban kij�v�nk, mint egy piramissal (persze, ha nem sz�moljuk a kultur�lis el�ny�ket). Bizonyos csod�k a technol�giai fejl�d�s bizonyos pontj�n elavulnak, nem �rt figyelemmel k�s�rni ezeket, ne a k�vetkez� k�rben der�lj�n ki, hogy az er�fesz�t�s�nk fabatk�t sem �r. A cikkben szerepl� k�t t�bl�zatban �sszefoglaltuk a Civilization III csod�it. Az attrib�tumok oszlopban azok az alaptulajdons�gok tal�lhat�k, melyeknek jellemz�nek kell lenni�k a csod�t �p�t� civiliz�ci�ra az aranykor el�r�s�hez. Vegy�k p�ld�ul az egyiptomiakat. Mint tudjuk, �k meglehet�sen vall�sos n�pek, �gy a piramis befejez�se ut�n azonnal bel�pnek az aranykorba (mivel az attrib�tumok k�z�tt szerepel a vall�soss�g). A nagy csod�kat csak egy helyen lehet fel�p�teni, s a v�ros elfoglal�sakor nem semmis�lnek meg.